Eperjes

Eperjes község Szentestől 26 km-re, Csongrád megye északkeleti részén, a Békés megyei határ mentén terül el.

EPERJES TELEPÜLÉS

CÍMERÉNEK TÖRTÉNETE

 A címer egy háromszög alakú pajzs, mely ezüsttel és kékkel vágott.

cimer.jpg 

 A felső mező ezüst hátterén a falut alapító Szilágyi Mihály címer motívuma látható, nevezetesen egy barna színű ágaskodó kecske, ami mellső lábai közt egy zöldellő fenyőt tart.

 

 

 

A korona-szimbólum nem a Szilágyi család címer motívuma, ez hivatott hírül adni a falu alapításában megmutatkozó királyi akaratot, valamint a település ősi néveredetét  (Királyság).

 

Az alsó mező kék hátterén a telepillés mezőgazdasági jellegét hangsúlyozó szimbólumok láthatók. Az arany szín a két legfontosabb termény, a búza és a kukorica  jelentőségét emeli ki.

 

 

 ( Eperjes község hivatalos címere 1994. júliusától.)

 

 

piros.jpg

A település  rövid története

 

 

 

Eperjes község Szentestől 26 km-re, Csongrád megye északkeleti részén a Békés megyei határ mentén terül el. A község körüli puszták – Királyság és Újváros területe – a középkorban népes helységek voltak. A település ősének tekinthető Kiskirályság községnév Szilágyi Mihály, Mátyás király nagybátyjának alapító tevékenységéhez fűződik. A területért évtizedeken át pereskedtek a Hunyadiak, Tamásiak, Szekcsei hercegek. A viszályokat Szilágyi Mihály zárta le, a Maróthyak által jogtalanul birtokba vett Zelemérest elfoglalta, majd leromboltatta. A puszta közepén megalapította Kiskirályságot a mai Eperjes elődjét. Az 1552.évi török pusztítást még kiheverte, de 1596-tól több mint kétszáz éven át pusztaként említik. A terület 1722-ben elszakadt Békés vármegyétől, majd 1724-től a Harruckern bárók tulajdona lett, később a Károlyi-nemzetség átmeneti birtoklása után 1837-től Szentes város tulajdonába került.  A település elődje Kiskirályság 1935-1954-ig önálló település volt, majd Kiskirályság tanyás községből, valamint a szentesi határ egy részéből önálló községgé alakult Eperjes néven.

A tanyás falu népességének mintegy negyede külterületen él. A községben a II. világháború után épültek az Országos Nép- és Családvédelmi Alap által támogatott házak a magyar építészeti motívumokat őrző típustervek alapján, közülük néhány épület még ma is áll.

A község határában, Csereszentlászlónál jelentős ipartelep alakult ki 1921-ben, a Szegedi Kenderfonó Rt. Kenderkikészítő gyára, amely a közelmúltig a kenderfeldolgozó ipar jelentős központjának számított. A hatalmas szántókkal körülvett falu lakossága a mezőgazdaságból él, a művelt területek legnagyobb része szántó(86%).  

 

Eperjes tipikus alföldi település ősgyepekkel, csodálatos vizes élőhelyekkel. Igazi, szép alföldi környezetben fekszik, ahol puszták, kisebb erdők váltogatják egymást. Földjeinek minősége elfogadható, eredetileg öntéstalaj volt, hiszen e vidék a Körös-völgy része  ( azonban a folyószabályozás következtében messze került a folyó ).

A község területe 74 km2, lakosainak száma 595 fő; belterületen 390 fő, külterületen tanyacsoportokban 205 fő él.

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 9
Tegnapi: 8
Heti: 30
Havi: 222
Össz.: 40 435

Látogatottság növelés
Oldal: Eperjes település címerének története
Eperjes - © 2008 - 2019 - eperjes.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »